A H. Kovács hajó felújítása

Szóval nem sok történt azóta, hogy sikerült behurcolni a műhelybe a hajót. Ha rendben lesz a műhely meg kikerülnek belőle a nagy gépek, teljes elánnal nekiesek. Szóval tavasszal. Isten bizony.

De lehet, hogy kicsit addig is kapirgálom itt-ott. Jut eszembe a rézcsavarok negy részét le kell cserélni, egyszerűen kiesnek egy csomó helyen, Alighanem ezeken a helyeken kicsit utána is kell fúrni, mert lehet, hogy picit be is korhadtak a furatok. Gondolkodom a rozsdamentes csavarokon. Egyrészt sf. rézscsavarból még nem láttam kereszthornyút, csak síma egyeneshornyút, amit elég macerás csavarbehajtóval hajtogatni, többnyire kimászik a horonyból a bit, pontosan a fába, aztán lehet glettelni.

Izgat, milyen állapotban van a palánk. Ahol maradt rajta lakk, teljesen rendben van, ahol lekopott, ott megszürkült a felület. A múltkor lepörköltem az orr egy részén a lakkot, határozottan látszik a lakkozott és nem lakkozott felület határa. Ahol kicsit megázott a fa ott foltos is. De ahogy végigkopogtattam, meg végigtapogattam, sehol nem korhadt, végül is sátorban volt, bár néha szélsőséges körülmények között, meg takarva volt, amennyire lehetett. 

Így nézett ki egy hevenyészett gépi csiszolás után

A felületben kis mélyedések vannak, a fene tudja mitől, ezek sötét foltként jelennek meg	Itt jól látszik az elszürkülés

A szalagcsiszoló Pesten van, nekiestem kézzel csiszatolni, mindenféle eszközzel. Fantasztikus anyag ez a mahagóni. A csiszolópapírt nagyjából leszarta, a színlőpenge már jobban ízlett, aztán mikor előkaptam a gyerekektől kapott színlőgyalut, felderült az ég. Tizedmilliméter vékony forgácsokat leválasztva, a szürkeség alól előbukkant az igazi, márványosan csillogó mahagóni. 

A szürkeség tűnőben	Itt még inkább, és a kis foltok is tünőben

Kevés volt a fény, ezért kénytelen voltam vakut használni. Így viszont sajnos nem látszik a különbség a gyalult és a smirglizett felület között, pedig kottázni lehet a gyalu javára. Szóval szereznem kell néhány íves cittlinget, meg olyan nagyon vékonyat is, amit Lee Valleynál láttam. Mindenesetre úgy tűnik, van remény, hogy eredeti színében álljon helyre az öreg H Kovács.(Nem olvastak ezek Moldovát?)

Vettem vagy négy éve a vaterán egy veterán hajótestet. A H. Kovács testvérek valamelyike készítette Szegeden, mahagóni palánkozás, 510x120 cm klasszikus külmotoros forma, az isten is siklásra teremtette. Eredetileg nem volt nagyon rossz állapotban, de mire elkészült a műhely, a sátor alatt, meg a szabad ég alatt kicsit megviselődött. Múlt hét végén sikerült tető alá vinni, most így néz ki: 

Itt már látszik, hogy a gerinc mellett balról a második palánk sajnos végigrepedt.

Itt meg az látszik, hogy nem csak egy helyen repedt az a második deszka

Összességében a fenék palánkdeszkái elég rossz állapotban vannak,de javíthatóak. 

Hevenyészett elképzelés a javításról:

1. Kell egy bölcsőállvány, amibe fenékkel lefelé visszafordíthatom a hajót
2. Ha visszafordítottam, le kell szerelni az orr és oldalborításokat
3. A repedéseket belülről felcsiszolni, aztán üvegszövetcsík + poliészter vagy epoxi, inkább epoxi.
4. Amennyire lehet, a belső részeket is lecsiszolni, ez lesz a legmacerásabb, mert nem csak kereszt, hanem hosszbordák is masszívan tagolják a teret. Így nem nagyon lehet jó minőségben laminálni sem, mert ezer helyen megtörik az üvegszövet, bár valami könnyű paplanfélén, vagy szórt üvegszálon el lehet gondolkodni, de az utóbbival igen szar dolgozni, mindenhez tapad és a legkisebb huzat felkapja. Mire odajutok, megkérdezek valaki okosat a fahajósok közül. Valahogy biztosan impregnálni fogom a belső részt is. 
5. Ha a repedések belülről kezelve lettek, hajó visszafordul és lehet a héjat glettelni, csiszolni a héj külsejét. Nagyon csiszolni nem lehet, kb 7 mm vastag a palánk. 
6. Ha sikerül egységesen  kihozni az eredeti mahagóni színt, akkor 165 grammos üvegszövet + epoxi, ha ronda a felület, akkor színezve, festve lesz. 
7. Ha kész a külső laminálás, forgás vissza, orr és oldaltakarás + ezeket is laminálni gondolom. 

Ezekhez nekem legalább egy év kell, amennyi szabadidőm mostanában van. Mindegy, a nyugdíjig csak meglesz, csak én legyek meg addig. 

Szóval, hajrá (H.) Kovács bácsi